Gárdonyi Géza író születésének 150. évfordulója alkalmából rendhagyó irodalmi műsor lesz október 10-én, csütörtökön délután fél 5-től a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár központi épületében (Miskolc, Görgey A. u. 11.). A két meghívott előadó, Balázs István és Koncz Károly György olyan összeállítással készül erre az alkalomra, amely a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei és miskolci Gárdonyit idézi.

Gárdonyi Gézát sajátjának vallja – a születési hely okán – a Fejér megyei Gárdony és a hozzátartozó Agárd, életének utolsó lakhelye és végső nyughelye, valamint a „nagy könyv”, az Egri csillagok szülővárosa miatt a Heves megyei Eger, de Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is itthon van az író. Gyermekként szüleivel együtt több itteni településen – Sályban, Hejőcsabán, a Taktaharkány melleti Jajhalomban, majd Tiszalúcon – élt, és egy ideig a sárospataki kollégium diákja volt. Sőt, azt is mondhatjuk: itt lett belőle író! És ez szó szerint értendő, hiszen a sályi elemi iskolában, Malyáta Ignáctól tanulta meg a betűvetést, majd itt kezdett benne ágaskodni az írói szándék, itt fogalmazódott meg benne először a közlés, a megörökítés vágya. A Szüleim gyémántja voltam című kötetében így kezdi a sályi éveket idéző Lélekmozdulást: „Egy tavaszi napon a kőfal mellett jöttem andalogva. A fakadó természet, a napsütés, a korai virágzás, a csend, az egyedülvalóság elbájolt. Gyönyörűséget éreztem a szívemben; mondhatnám: hangtalan zenét; megálltam félig lehunyt szemmel, és arra gondoltam, hogy a természetnek azt a szépségét, amely most hat reám, azt a gyönyörűséget, amit most érzek, ki kellene fejeznem, valami módon meg kellene írnom, hogy ne múljon el.”
Az író falusi falusi történeteinek jelentős része is kapcsolódik Sályhoz, szívesen írt az itt megismert emberekről, az itt szerzett élményeiről. De hogy miképpen van jelen közöttünk születése után másfél századdal Gárdonyi Géza?! Erről (is) szól Balázs István és Koncz Károly György műsora október 10-én, csütörtökön délután fél 5-től a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban.