Február végén lezárult a farsangi időszak, így véget ért a kézműves foglalkozásoknak az a sorozata, aminek keretében különböző álarcokat készíthettek az ügyes kezű gyerekek. És mint ezeken az alkalmakon kiderült: mindenkinek ügyes a keze annyira, hogy mutatós maszkot készítsen!
A farsangi szokások, hagyományok visszavezethetők a tavaszváró római szaturnáliákig, de felfedezhető bennük germán és szláv ünnepek továbbélése is. A farsang vízkereszt napján, január 6-án kezdődik – de hogy meddig tart, az a Hold járásától függ. Húsvét a tavaszi napéjegyenlőséget (március 21-ét) követő első holdtölte utáni vasárnapra esik (legkorábban tehát március 22-re, legkésőbb április 25-re), amit 40 napos böjtnek kell megelőznie. A böjt kezdete hamvazószerda, az előző nap pedig húshagyókedd, a farsang utolsó napja. Idén ez február 17-ére esett.
A farsang csúcspontja a végéhez közeledve, az utolsó hét végén esedékes karnevál. Rendes szokás szerint ilyenkor rendezik évről évre a híres, nagy karneválokat – Velencében, Rióban, és persze Mohácson is a busójárást. A karneválok fontos jellegzetessége az alakoskodás: a jelmezek, álarcok mögé bújva még felhőtlenebb a szórakozás – de azért ne feledkezzünk meg a rosszat, a gonoszt, a telet megriasztani, elűzni hivatott maszkok eredeti funkciójáról se. (forrás: elonepmuveszet.hu)
Ilyen maszkokat rajzoltak, festettek a gyerekek és fiatalok a könyvtári foglalkozásokon. Íme az akkor készült fotók, lehet emlékezni, nézelődni!
Szuhogy, február 26. »
Aggtelek, február 24. »
Sajónémeti, február 21. »
Vatta, február 20. »
Köröm, február 19. »
Gömörszőlős, február 18. »
Hidasnémeti, február 17. »
Farkaslyuk, február 16. »
Cserépváralja, február 14. »
Mikóháza, február 12. »
Serényfalva, február 10. »