A Biblia a szépirodalomban, a képzőművészetben, a zenében és a hétköznapokban címmel Jelenits István irodalomtörténész, piarista szerzetes tart előadást ­– a Márai Akadémia keretében – május 22-én, kedden délután fél 5-től könyvtárunk nagytermében.

Irodalmunk alapműveit – például Madách Imre művét, Az ember tragédiáját vagy Petőfi Sándor A XIX. század költői című versét – sem értheti az, aki nem ismeri a bibliai teremtéstörténetet, aki nem tudja, miként vezette ki népét Mózes az egyiptomi fogságból. De nemcsak klasszikus művek ihletője volt a „könyvek könyve”.

Ma is születnek olyan regények, drámák, versek, festmények, szobrok, zeneművek, melyek bibliai forrásból táplálkoznak. Következzék néhány példa a könnyedebb műfajokból: Tim Rice és Andrew Lloyd Webber művei, a Jézus Krisztus szupersztár című rockopera, a József és a színes, szélesvásznú álomkabát; Müller Péter, Müller Péter Sziámi és Tolcsvay László rockoperája, a Mária evangéliuma; vagy a tavaly bemutatott musical, a Ghymes együttesből ismert Szarka Tamás Mária című alkotása. Hosszan sorolhatnánk a világhírű irodalmi és zeneműveket, szobrokat, festményeket, melyek értelmezéséhez elengedhetetlen a bibliai alapműveltség. De a mindennapi beszéd megértéséhez, a nyelvünkben gyakori állandó szókapcsolatok helyes használatához nélkülözhetetlen a Biblia. A mai történetekben is előfordulnak ilyen szavak, kifejezések, mint tamáskodás, pálfordulás, tékozló fiú, bábeli zűrzavar vagy sábálvánnyá változik. A közmondásink esetében nagyon soknak pontosan megjelölhető a bibliai helye. Páldául: „Aki másnak vermet ás, maga esik bele” (Péld. 25, 27); „Más szemében meglátja a szálkát, a magáéban a gerendát sem veszi észre” (Mt. 7,3 -Lk. 6,41); „Aki nem dolgozik, ne is egyék” (Thess. 3. 10); „Senki sem próféta a saját hazájában” (Mt. 13,57 -Lk. 4,24 -Jn. 4,44).
Jelenits István piarista szerzetes, irodalomtörténész, biblikus professzor több tanulmányt, könyvet is írt a Szentírásról. A Kinyilatkoztatás és emberi szó című kötetében jelent meg A könyvek és a Könyv című írása. Ebből idézünk. „A Biblia nem kész, égből pottyant isteni levél, hanem emberi könyv is, könyv a könyvek között. Mert Isten egészen gyöngéden szólt bele az emberek egymással folytatott dialógusába. A mi szavainkat akarta használni, hogy megértsük. Egymással folytatott eszmecserénket tisztította föl az igazságért, megértésért, pontosabb szóért küszködő embert tette meg az ő Igazságának tanújává. Vállalva ezzel a föl nem ismertetés kockázatát is. Amint ember lett az emberek között, úgy tett könyvet az asztalunkra a többi könyv közé, s ennek a könyvnek az igazi nagysága csak az előtt nyílik meg, aki emberi esetlegességeit, fogyatkozásait s a többi könyvvel való testvéri kapcsolatát sem szégyelli tudomásul venni.”

A programot az NKA Márai Irodalmi Ideiglenes Kollégium és a Márai Tényirodalmi Ideiglenes Kollégium támogatja.