Mintegy félszáz könyvtáros gyűlt össze Borsod-Abaúj-Zemplénből az év első szakmai műhelynapjára a miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. Január-február a beszámolók, az elmúlt év értékelésének időszaka, ám ilyenkor már jól láthatóak azok a változások is, amikhez igazítani kell az ez évi tevékenységünket, terveinket. Ennek jegyében épült fel a szakmai nap programja is.

A törvény és a feladatok szellemében munkálkodni – ez volt dr. Prokai Margit, a megyei könyvtár igazgatója bevezető gondolatainak vezérfonala. Márpedig a törvény változott, méghozzá úgy, hogy többletfeladatokat ró a megyei könyvtárra. Fontos változás, hogy ez év januárjától akár le is kerülhetnek a nyilvános könyvtárak jegyzékéről azok az intézmények, amelyek nem a könyvtári közös értékelési keretrendszer alapján végzik munkájukat. Megyei szinten a megyei könyvtárnak kell koordinálni a minőségbiztosítási tevékenységet, ezért is szerepelt a napirendek között Bokrosné Stramszky Piroska városi hálózati igazgatóhelyettes előadása a minőségirányításról. Ugyanilyen fontos feladat, hogy az az önkormányzat, amelyik önként vagy törvényi kényszer miatt már nem akar/tud működtetni nyilvános könyvtárat, megtalálja helyét a KSZR keretében.

– Nagy rendszer a KSZR, amiből az is következik, hogy nehezen mozdul, ezen változtatni szeretnénk. A közbeszerzési kötelezettség is a nagyságából adódik. Ezen nem lehet változatni, viszont szeretnénk optimálisan működtetni – mondta dr. Prokai Margit. – Mindezért kiemelten fontosnak tartjuk a tervszerű, ütemezett, folyamatos működést a beruházások tervezésében és lebonyolításában éppúgy, mint a programszervezésben.

Ehhez kapcsolódva kiemelte: a tavalyinál jóval korábban lezajlott a dokumentumok beszerzésének közbeszerzési eljárása, így már indulhat a rendelés. A nyertes idén is a Kello lett. Arról is beszámolt, hogy eddig 20 kiskönyvtár újult meg a KSZR keretében, az önkormányzatok és a megyei könyvtár együttműködésében, és az a tapasztalat, hogy a szakmai és esztétikai szempontok szerint is modernizált terekben szinte azonnal felpezsdül a közösségi élet. Ebben az évben is számos önkormányzat jelezte, hogy az NKA-hoz, illetve a KSZR keretében pályázva szeretné megújítani könyvtárát.

A szakmai napról további képek itt láthatók »

A közösségépítésnek két másik területét is megemlítette még dr. Prokai Margit. Az egyik a könyvtármozi, aminek vannak ugyan technikai feltételei, de kiváló alkalom a könyvtári-települési közösség építésére. Tavaly 11, idén 6 település csatlakozott – eddig. A másik pedig a könyvtárosok közösségét kívánja építeni: a Könyvtári Mappa című megyei szakmai folyóirat. Eddig megjelent két száma már online is olvasható a bazkonyvtar.hu és az rfmlib.hu honlapon is. Hangsúlyozta: a szerkesztőség szívesen látja a megyében dolgozó kollégák témajavaslatait!

Bereiné Vasas Andrea megyei hálózati igazgatóhelyettes néhány gyakorlati kérdésről szólva elmondta: tavaly több mint 40 ezer dokumentum fordult meg a gyűjteményszervezésen. Ezért is fontos, a munkát egyszerűsítő és gyorsító törekvés, hogy a rendelés elsősorban online módon történjen. Természetesen más beszerzési mód is lehetséges, de ez a fő csapásirány – szögezte le. A megszűnt lapok miatt újra terítéken van a folyóirat-rendelés is, ezt február közepéig jó lenne lezárni.

A törvényi kötelezettségek mezsgyéjén haladva tovább Bede Katalin szolgáltatási osztályvezető a helyismereti munkáról szólt. Emlékeztetett: a legkisebb könyvtárnak is kötelessége a helyismereti anyag gyűjtése. Ennek két szegmenséről is beszélt: az egyik a településhez kötődő dokumentumok tudatos gyűjtése. A másik a megyei könyvtár segítése, hogy minél több helyi kiadású-tematikájú könyv, újság, aprónyomtatvány eljusson a megyei gyűjteménybe – végső esetben akár digitalizálva.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a települési értéktárak létrehozásában komoly szerepük lehet a könyvtárosoknak, méghozzá nemcsak a „jelöltekhez” kapcsolódó bibliográfiák elkészítésében. Sok kistelepülésen igazi közös cél lehet a valós helyi értékek feltárása, ennek a munkának központja lehet a könyvtár és a könyvtáros.

A szakmai nap fontos része volt a szolgáltató központok beszámolója. Az adatok, folyamatok részletes elemzése nélkül is jól láthatóvá váltak azok a pontok, amik a térségek eltérő adottságai ellenére is közösek. Így például, hogy népszerű az olvasók között a könyvtárközi kölcsönzés, vagy az, hogy a gyakorlatban is jól működnek a kézműves foglalkozások, sok gyereket vonzanak, és aki arra bemegy a könyvtárba, hamarosan olvasóvá válik.

Az is világossá vált, milyen fontos a könyvtáros személyisége, helyismerete, hiszen ha nem népszerű a számítógépes foglalkozás, van, ahol Biblia-foglalkozással lehet ráébreszteni az időseket az új ismeret szükségességére – van viszont, ahol már magasabb szintű digitális tudás átadására van szükség. A gondok közül pedig a legégetőbb továbbra is az, hogy sok kistelepülésen gyakran változik a könyvtáros személye, így nincs lehetőség arra, hogy az alapismeretek átadásán túl tudjanak lépni.

Hamarosan minden ellátó könyvtárba eljut a 2015-ben megjelent KSZR-ajánlás, addig is letölthető a megyei könyvtárportálról »