Az engesztelés estéje címmel jelent meg a Magyar Demokrata 2021. december 15-i számában az egykor Miskolcon szolgált, lengyelországi születésű Pawel Cebula minorita szerzetessel készült beszélgetés.
Pawel atya ma már az egri Szent Antal-templom plébánosa, de a beszélgetés során megemlékezik miskolci élményeiről is. Elmondja az őt kérdező Sinkovics Ferenc újságírónak, hogy itt ismerte fel mélyebb, spirituális okát az ő magyarországi küldetésének. „Az anyukán litván származású. És amikor eljött Miskolcra, a diakonátusi szentelésemre, elvittem a diósgyőri várba, és éppen azt magyaráztam neki, hogy Szent Hedvig apja, Nagy Lajos építtette az erődítést, akkor azt felelte, már tudom, hogy az Isten miért küldte a fiamat Magyarországra. Azért, hogy megköszönje Szent Hedvignek és a magyaroknak, hogy felvétette Litvániával a keresztséget…” Folytatás a Magyar Demokratában.
Ez a lap is jár a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárba. A központi épületben keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban!

Finta Éva, a beregszászi születésű, Sárospatakon élő József Attila-díjas költő, tanár Napfordulók, szakralitások című publicisztikájával kezdődik a Magyar Napló 2021. decemberi száma.
„A mítoszteremtés az emberiség belső szükséglete. A matériának elkötelezettek sem vonják kétségbe, érzik, egy sugallat által mintha tudnák is, hogy anyagi létezésünk mögött láthatatlanul és nem tapinthatóan ott várakozik, kering, átölel, beburkol minden létezőt az élet misztériumával oltottan valami titokzatos energia, erő, magyarázat, ok-okozati összefüggés, és ez nem az anyag élő lüktetése mindösszesen” – fogalmaz Finta Éva. Érdemes elolvasni a teljes írást.
A Magyar Napló, a Magyar Írószövetség lapja is jár a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárba. A központi épületben keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban!

Kaptárkövek földjén – Kőből faragott világ a Bükkalján címmel közli a Turista Magazin 2021. decemberi száma Tóth Judit riportját a Tudástár-rovatban A fotókat Gulyás Attila készítette.
Miről mesél egy hajdani szőlőhegy?; Áldozati szertartás a hegytetőn; Kaptárkövek; Fülkés sziklák, ablakos kövek; Este a szomolyai kaptárköveknél – már ezek az alcímek is mutatják, részletesen ismerteti a szerző ezt a területet. Az itt közölt adatok szerint: a Bükkalján eddig 41 lelőhelyen 82 kaptárkövet és ezeken 479 fülkét mértek fel, de még napjainkban is találnak újat” – olvashatjuk a Turista Magazinban, a Magyar Természetjáró Szövetség lapjában.
A Turista Magazin is jár a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárba. A központi épületben keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban!

A Bükkalja és a kaptárkövek címmel közli a Földgömb című folyóirat 2021. november–decemberi száma Baráz Csaba és Sütő László fényképekkel illusztrált írását a bükkaljai kőkultúráról.
„A vakablakos-, bálvány-, köpüs- vagy kaptárkövek elnevezésből az utóbbi a legismertebb, de az Ördögtorony, Királyszéke, Törökasztal, Kősárkány és megannyi misztikus elnevezés is mendemondák sorát hordozza. Nem véletlenül váltak a kaptárkövek a Bükkalja jelképévé, ahol 72 sziklatorony emelkedik a lejtők oldalán, melyekbe 500 fülkét véstek itt élő elődeinek. Bár kőzetanyagukról, kialakulásukról sokat tudunk, de még mindig érnek meglepetések…” – írják a szakemberek. Folytatás a Földgömbben.

Ez lap is jár a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárba. A központi épületben keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban!

A decemberi ünnepek és egy munkanap-áthelyezés miatt a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár nyitvatartási rendje változik. A többi napon a megszokott rendben várjuk olvasóinkat.

Bor(kő)művesség címmel közli az Élet és Tudomány december 3-i száma Dékány Tibor építész, borászati szakíró részletes elemzését arról, hogy miként hat az építészet a tokaj-hegyaljai táj arculatára. A lap címoldalára a Miskolcon élő Bodonyi Csaba Ybl- és Széchenyi-díjas építész által tervezett tokaji ikerépület, a tokaji Hétszőlő Szőlőbirtok borászatáról készült fotó került.
Dékány Tibor a négyoldalas, fényképekkel illusztrált tanulmányban ír a régi pincesorokról, az egykori présházakról, majd a II. világháború után következő időszak pusztításáról. A rendszerváltás után sorra alakultak a borászatok. A minőségi bortermelés igényeihez igazodva épületek az új birtokközpontok, pincészetek: a Disznőkő, a Hétszőlő, az Oremus, a Holdvögy és még sorolhatnánk. Minderről bővebben az Élet és Tudomány című folyóiratban.
Ez lap is jár a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárba. A központi épületben keresse az I. emeleti folyóirat-olvasóban!