Június 10-én, pénteken, a könyvtár, rendezvény miatt zárva tart.
Pénteken, 13 órától a Sétáló utcán Újhelyi Könyvünnep.
Az Ünnepi Könyvhét keretein belül a közgyűjteményekkel és könyves műhelyekkel közösen színes programkínálattal várjuk az érdeklődőket.
A programokon kívül, könyvtári szolgáltatásaink egy része elérhető lesz a Sátoraljaújhelyi Városi Könyvtár pavilonjánál.
Igénybe vehető:
-beiratkozás
-kölcsönzés
-társasjátékok és sakk
Ezen kívül könyvbemutató, közönségtalálkozó, könyv-és hanglemez börze várja az érdeklődőket.
Június 10-én, pénteken újra ÚJHELYI KÖNYVÜNNEP a Sétáló utcán!
Az Ünnepi Könyvhét keretein belül, a Kazinczy Ferenc Társaság kezdeményezésére több esztendeje, immár hagyományosan kerül sor a közgyűjtemények, könyves műhelyek bemutatkozására egy irodalmi programokkal, előadói estekkel színesített nyáreleji délutánon.
A szervezők és egyéb kiállítók standjainál, valamint az intézményekben ilyenkor betekintést nyerhetünk az ott folyó munkába, érdeklődhetünk-beszélgethetünk a munkatársakkal, változatos, értékes programokon vehetünk részt, a pavilonoknál ajándékokat kaphatunk és vásárlási lehetőséget is biztosítanak a kiállítók.
A szabadtéri programok kiegészítéséül, folytatásául lesznek programok a Rongykutya könyvesboltban, a Levéltárban, a Kazinczy Ferenc Múzeumban és a Sátoraljaújhelyi Városi Könyvtárban is.
Részletes programokért tekintsék meg plakátunkat, illetve a könyvtár Facebook oldalán is naponta friss információkkal jelentkezünk majd.
A képre kattintva fotógaléria nyílik a rendezvény eseményeiről.
"Magyarország messzire van.
Magyarország hegyeken túl van.....
Uram, nem látta Magyarországot?
Tudom, nehéz a nyelve.
Tudom, nehéz a szívem......."
József Attila
Május 9-én 17 órától Pregitzer Fruzsina Jászai Mari-díjas, Érdemes művész, a Magyar Kultúra Lovagja, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház művésze látogat el könyvtárunkba Uram, nem látta Magyarországot? című irodalmi estjével.
Pregitzer Fruzsinát a diploma megszerzése után 1982-ben a Nemzeti Színház szerződtette, melynek nyolc évig volt a tagja. Első jelentős szerepe 1980-ban Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című művében Ilma szerepe volt.
Az egyik legszebben beszélő magyar színésznő, aki tehetségét nemcsak a színpadon, hanem a Magyar Rádió stúdiójában is kamatoztatta. Budapesten sokat rádiózott, ezt a tevékenységet Nyíregyházán a Magyar Rádió Nyíregyházi Stúdiójában folytatta, amelynek rendszeres közreműködője, szerkesztője volt. 1990 óta a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház tagja. Nevéhez fűződik a Móricz Zsigmond Színház Déryné-hadművelet elnevezésű akciója, mellyel a tájelőadások rendszerét modernizálva juttatták el a kultúrát Szabolcs-Szatmár-Bereg megye lakóihoz. A művésznő színházi munkái mellett a 2011/12-es tanévtől beszédművelést oktat a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskolán. Drámajátékos foglalkozásokat is tartott halmozottan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyerekeknek.
Számos nagyszerű színházi szerepe mellett pár filmje, a teljesség igénye nélkül:
-Mephisto
-Napló szerelmeimnek
-Csere Rudi
-Égető Eszter
-A főügyész felesége
-Szomszédok
Több önálló estet állított már össze:
- Uram, nem látta Magyarországot?
- Kicsi faluból való
- Táncreakció
- Nem viccelek, csak játszom
- Legyen világosság!
A Magyar Kultúra Lovagjaként ezekkel a műsorokkal is a közművelődést szolgálja határainkon innen és túl.
Jövő hét hétfőn pedig kedves olvasóinknak, felhasználóinknak kedveskedünk mintegy ajándékképpen a művésznő gondolataival hazáról, kötődésről nagy költőink kifejezőerejével, népdalokkal összekötve, köszönetül közönségünk megértéséért, türelméért, amellyel a pandémia alatti kényszerű bezárásokat, szűkített szolgáltatásainkat fogadta.
Reméljük minél több érdeklődővel találkozhatunk ismét május 9-én, 17 órától, újrakezdődő rendezvénysorozatunk nyitó estjén.
A meghívóra kattintva megtekinthetőek a fotók a rendezvényről.
Gárdos Péter színház-és filmrendező 1948-ban született Budapesten. Legemlékezetesebb alkotásai az Uramisten, a Szamárköhögés, A skorpió megeszi az ikreket reggelire, A porcelánbaba és a legutóbbi, a Tréfa. A Hajnali láz az első regénye.
Svédország, 1945. A 25 éves Miklóst Bergen-Belsen koncentrációs táborából a svédországi Gotland szigetére szállítják. Aztán a rehabilitációs kórházban újra halálos ítéletet kap, svéd orvosa hat hónapot ad neki. De Miklós hadat üzen a sorsnak, 117, szintén Svédországban ápolt lánynak ír levelet, abból a célból, hogy egyiküket feleségül veszi. Hamarosan rátalál az igazira, lehengerlő stílusával, soraival magával ragadja a 19 éves Lilit.
Egy levélköteg 60 éven át várta, hogy a szekrény mélyéről előkerülve megmutassa, mit jelent a kitartás, az újrakezdés és a határtalan szerelem.
„Szüleim, Miklós és Lili hat hónapon át, 1945 szeptemberétől 1946 februárjáig leveleztek, mielőtt Stockholmban összeházasodtak volna. A levelek létezéséről ötven évig nem tudtam. Azután Apám halála után Anyám, szinte mellékesen, két formás levélköteget nyújtott át, búzakék és skarlátszínű selyemszalaggal összekötve. Abban a kivételes szerencsében részesültem, hogy írhattam is, rendezhettem is szüleim szerelmének történetét.” – Gárdos Péter
A második világháború után, Svédországban gyógyították a testileg-lelkileg sérült holokauszt túlélőket. A borzalmakat túlélő 25 éves fiatalember alig huszonhét kiló, amikor Gotland kórházába kerül. A pokolból ugyan megmenekült, de az orvosi vizsgálatok során súlyos tüdőbajt, előrehaladott tífuszt diagnosztizálnak nála, alig hat hónapot jósolva neki. Miklósban azonban hatalmas élni akarás dolgozik, a Svédországban egészségügyi gondozásba került fiatal lányoknak ír leveleket, akik közül eggyel hazatérvén új életet tervez kezdeni. Sokan válaszoltak is neki, de a levelezésekből végül csak Lili maradt. A Hajnali láz az ő szerelmük kibontakozását meséli el meghatóan szép keretek között. Két ember élni akarása, szerelme bontakozik ki a megidézett levelek segítségével. A két fiatal boldogságkeresésének és egymásra találásának folyamatának lehetünk részesei. A tüdőbaj valóban gyógyulni kezd, talán a szerelem is besegít a kór leküzdésébe a gyógyszerek mellett. A táborok rémségeiről csak részleteket olvashatunk, de mégis átérezzük és összeszorul a szívünk, mit élt át Miklós és Lili, de nincs időnk elmerengeni ezen, mert az újrakezdés lehetősége segít félretenni a borzalmakat, reménykedünk, hogy terveik megvalósuljanak és szerelmük révbe érjen. Új életet kezdhessenek, hazatérhessenek és valamennyit visszakapjanak abból, amitől megfosztották őket. Mivel ez a szerző valós története, tudjuk, hogy mindez sikerült is nekik.
Gárdos Péter édesapja példakép kellene, hogy legyen a ma élő emberek számára. A reménytelenség, a halálos betegség torkában is azon gondolkodik, hogyan tud kikerülni szorult helyzetéből. Élni akar, minden áron. Nem fogadja el a halálos betegséget, hisz, küzd, bízik és cselekszik. Nincs lehetetlen, csak tehetetlen-ez a mondás illik leginkább a könyv mondanivalójához.
Szívmelengető ez a történet, tele reménnyel, szerelemmel, humorral, árulással, de a legszebb mégis benne az, hogy ez egy igaz, jól végződött mese.
"A dolgok változnak. A vers örök."
(József Attila)
A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünneplik. Ebből az alkalomból jellemzően irodalmi előadóesteket, könyvbemutatókat, költőtalálkozókat, szavalóversenyeket tartanak. A rendezvényeken klasszikus és kortárs költők versei egyaránt szerepelnek.
Ez évben könyvtárunkban április 8-án, pénteken ünnepeljük a költészetet Kemecsei Gyöngyi költő közreműködésével.
A Sátoraljaújhelyi Diákok Baráti Köre és a könyvtár szeretettel várja az érdeklődőket pénteken, 17 órától.
A meghívóra kattintva képek láthatóak az estről.