Június 10-én, pénteken, a könyvtár, rendezvény miatt zárva tart.

Pénteken, 13 órától a Sétáló utcán Újhelyi Könyvünnep.

Az Ünnepi Könyvhét keretein belül a közgyűjteményekkel és könyves műhelyekkel közösen színes programkínálattal várjuk az érdeklődőket.

A programokon kívül, könyvtári szolgáltatásaink egy része elérhető lesz a Sátoraljaújhelyi Városi Könyvtár pavilonjánál.

Igénybe vehető:

-beiratkozás

-kölcsönzés

-társasjátékok és sakk

Ezen kívül könyvbemutató, közönségtalálkozó, könyv-és hanglemez börze várja az érdeklődőket.

"Magyarország messzire van.

Magyarország hegyeken túl van.....

Uram, nem látta Magyarországot?

Tudom, nehéz a nyelve.

Tudom, nehéz a szívem......."

 József Attila

Május 9-én 17 órától Pregitzer Fruzsina Jászai Mari-díjas, Érdemes művész, a Magyar Kultúra Lovagja, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház művésze látogat el könyvtárunkba Uram, nem látta Magyarországot? című irodalmi estjével.

Pregitzer Fruzsinát a diploma megszerzése után 1982-ben a Nemzeti Színház szerződtette, melynek nyolc évig volt a tagja. Első jelentős szerepe 1980-ban Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című művében Ilma szerepe volt.

Az egyik legszebben beszélő magyar színésznő, aki tehetségét nemcsak a színpadon, hanem a Magyar Rádió stúdiójában is kamatoztatta. Budapesten sokat rádiózott, ezt a tevékenységet Nyíregyházán a Magyar Rádió Nyíregyházi Stúdiójában folytatta, amelynek rendszeres közreműködője, szerkesztője volt. 1990 óta a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház tagja. Nevéhez fűződik a Móricz Zsigmond Színház Déryné-hadművelet elnevezésű akciója, mellyel a tájelőadások rendszerét modernizálva juttatták el a kultúrát Szabolcs-Szatmár-Bereg megye lakóihoz. A művésznő színházi munkái mellett a 2011/12-es tanévtől beszédművelést oktat a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskolán. Drámajátékos foglalkozásokat is tartott halmozottan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyerekeknek.

Számos nagyszerű színházi szerepe mellett pár filmje, a teljesség igénye nélkül:

-Mephisto

-Napló szerelmeimnek

-Csere Rudi

-Égető Eszter

-A főügyész felesége

-Szomszédok

Több önálló estet állított már össze:

- Uram, nem látta Magyarországot?

- Kicsi faluból való

- Táncreakció

- Nem viccelek, csak játszom

- Legyen világosság!

A Magyar Kultúra Lovagjaként ezekkel a műsorokkal is a közművelődést szolgálja határainkon innen és túl.

Jövő hét hétfőn pedig kedves olvasóinknak, felhasználóinknak kedveskedünk mintegy ajándékképpen a művésznő gondolataival hazáról, kötődésről nagy költőink kifejezőerejével, népdalokkal összekötve, köszönetül közönségünk megértéséért, türelméért, amellyel a pandémia alatti kényszerű bezárásokat, szűkített szolgáltatásainkat fogadta.

Reméljük minél több érdeklődővel találkozhatunk ismét május 9-én, 17 órától, újrakezdődő rendezvénysorozatunk nyitó estjén.
A meghívóra kattintva megtekinthetőek a fotók a rendezvényről.

Gárdos Péter színház-és filmrendező 1948-ban született Budapesten. Legemlékezetesebb alkotásai az Uramisten, a Szamárköhögés, A skorpió megeszi az ikreket reggelire, A porcelánbaba és a legutóbbi, a Tréfa. A Hajnali láz az első regénye.

Svédország, 1945. A 25 éves Miklóst Bergen-Belsen koncentrációs táborából a svédországi Gotland szigetére szállítják. Aztán a rehabilitációs kórházban újra halálos ítéletet kap, svéd orvosa hat hónapot ad neki. De Miklós hadat üzen a sorsnak, 117, szintén Svédországban ápolt lánynak ír levelet, abból a célból, hogy egyiküket feleségül veszi. Hamarosan rátalál az igazira, lehengerlő stílusával, soraival magával ragadja a 19 éves Lilit.

Egy levélköteg 60 éven át várta, hogy a szekrény mélyéről előkerülve megmutassa, mit jelent a kitartás, az újrakezdés és a határtalan szerelem.

„Szüleim, Miklós és Lili hat hónapon át, 1945 szeptemberétől 1946 februárjáig leveleztek, mielőtt Stockholmban összeházasodtak volna. A levelek létezéséről ötven évig nem tudtam. Azután Apám halála után Anyám, szinte mellékesen, két formás levélköteget nyújtott át, búzakék és skarlátszínű selyemszalaggal összekötve. Abban a kivételes szerencsében részesültem, hogy írhattam is, rendezhettem is szüleim szerelmének történetét.” – Gárdos Péter

A második világháború után, Svédországban gyógyították a testileg-lelkileg sérült holokauszt túlélőket.  A borzalmakat túlélő 25 éves fiatalember alig huszonhét kiló, amikor Gotland kórházába kerül. A pokolból ugyan megmenekült, de az orvosi vizsgálatok során súlyos tüdőbajt, előrehaladott tífuszt diagnosztizálnak nála, alig hat hónapot jósolva neki. Miklósban azonban hatalmas élni akarás dolgozik, a Svédországban egészségügyi gondozásba került fiatal lányoknak ír leveleket, akik közül eggyel hazatérvén új életet tervez kezdeni. Sokan válaszoltak is neki, de a levelezésekből végül csak Lili maradt. A Hajnali láz az ő szerelmük kibontakozását meséli el meghatóan szép keretek között. Két ember élni akarása, szerelme bontakozik ki a megidézett levelek segítségével. A két fiatal boldogságkeresésének és egymásra találásának folyamatának lehetünk részesei. A tüdőbaj valóban gyógyulni kezd, talán a szerelem is besegít a kór leküzdésébe a gyógyszerek mellett. A táborok rémségeiről csak részleteket olvashatunk, de mégis átérezzük és összeszorul a szívünk, mit élt át Miklós és Lili, de nincs időnk elmerengeni ezen, mert az újrakezdés lehetősége segít félretenni a borzalmakat, reménykedünk, hogy terveik megvalósuljanak és szerelmük révbe érjen. Új életet kezdhessenek, hazatérhessenek és valamennyit visszakapjanak abból, amitől megfosztották őket. Mivel ez a szerző valós története, tudjuk, hogy mindez sikerült is nekik.

Gárdos Péter édesapja példakép kellene, hogy legyen a ma élő emberek számára. A reménytelenség, a halálos betegség torkában is azon gondolkodik, hogyan tud kikerülni szorult helyzetéből. Élni akar, minden áron. Nem fogadja el a halálos betegséget, hisz, küzd, bízik és cselekszik. Nincs lehetetlen, csak tehetetlen-ez a mondás illik leginkább a könyv mondanivalójához.

Szívmelengető ez a történet, tele reménnyel, szerelemmel, humorral, árulással, de a legszebb mégis benne az, hogy ez egy igaz, jól végződött mese.