Húsvéti ételeink

A magyar és az európai keresztény hagyományban az egész húsvéti ünnepkör során kiemelt jelentőséget kapnak az ünnep egyes szakaszai alatt fogyasztott ételféleségek. A hamvazószerdától Húsvét vasárnapjáig tartó 40 napos böjt fegyelme az elmúlt évszázadban lazult me, s a nagyhétre, illetve nagypéntekre korlátozódott az időtartama.

A katolikusok húsvéti ünnepének évszázadok óta egyik kiemelt mozzanata a jellegzetes húsvéti ételek –kalács, sonka, bárány, tojás, stb.– megszentelése. A keleti egyházaktól származik a megszentelt ételek másik elnevezése a páska, pászka.

Az ételt egy nagy kosárban vitték szenteltetni a templomba húsvét vasárnap reggelén. Az ételeket a hímzett terítővel, konyharuhával kibélelt kosárba helyezték. A szentelés után minél gyorsabban igyekeztek hazaérni. Volt ahol az utat futva tették meg, máshol szótlanul kellett hazavinni az eledeleket. Hazaérve a család az asztalt körülülve azonnal nekilátott a szentelt húsvéti ételek elfogyasztásának. A szentelt ételeknek még a morzsáját, a maradékát sem dobták ki, mert különleges erőt tulajdonítva nekik mágikus célra használták fel. A szentelésre vitt kosár tartalma területenként eltérő, de általában a tojás, a sonka, a kalács, a torma volt a jellemző.

Húsvéti ételeink szimbolikája

Húsvéti bárány:

A legősibb húsvéti jelkép a bárány. Eredete a Bibliában keresendő. A zsidók az Úr parancsára egyéves hibátlan bárányt áldoztak, s annak vérével bekenték az ajtófélfát, hogy elkerülje őket az Úr haragja. A húsvéti bárány Jézust is jelképezi. A Bibliában Krisztus előképe volt az a bárány, amelyet a zsidók Egyiptomból való kimenetelük alkalmával ettek, és amelyet naponta feláldoztak a jeruzsálemi templom oltárán. Az Újtestamentumban Jézus Krisztus az emberiség váltságára jött a földre: "Krisztus a mi bárányunk, aki megáldoztatott érettünk".

Tojás:

Másik igen régi húsvéti eledelünk. A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. A húsvéti tojás a sírjából feltámadó Krisztust jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben is, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak. A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi.

Sonka:

A paraszti élet gazdasági és kultikus rendje következtében már igen régóta a jellegzetes húsvéti eledelek közé tartozik, sok helyen kiszorítva az eredetileg szokásos bárányt.

UMFT