Január 6. - Vízkereszt napja

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Január 6. vízkereszt, a karácsonyi ünnepkör végét jelzi, ekkor szokás leszedni a karácsonyfát; és kezdetét veszi a farsangi időszak

Három történet is kapcsolódik vízkereszt napjához

Vízkereszt vagy háromkirályok napja az egyik legrégibb egyházi ünnep. A 4. századig ezen a napon ünnepelték Jézus születésnapját és az évkezdetet is. Ekkor emlékezik meg az egyház a napkeleti bölcsekről és Jézusnak a Jordán vizében történt megkeresztelkedéséről. Ez utóbbi emlékére kezdetben a keleti egyház - a középkortól a nyugati egyház is -, e napon vizet szentel.

1. Vízkereszt - A háromkirályok ezen a napon érkeztek meg a kisded Jézushoz 

Az egyik legrégebbi egyházi ünnep. A 4. századig ezen a napon ünnepelték Jézus születésnapját és az évkezdetet is.

A háromkirályok a betlehemi csillagot követve mentek Keletről Júdeába, hogy az újszülött Jézusnak hódoljanak: aranyat ajándékoztak a Királynak, tömjént az Istennek és mirhát az embernek. Máté evangéliuma mágusnak nevezi őket, a nevük Gáspár, Menyhért, Boldizsár.

Védőszentjeiknek tartották az utasok, az úton járók, a vándorok, a zarándokok, és a vendégfogadósok is a napkeleti királyokat. Általában vízkeresztkor, de karácsonykor, újév és vízkereszt között is jártak. Az ünnep elsődleges témája nyugaton a háromkirályok látogatása lett, míg keleten Jézus megkeresztelésének a napja.

2. Jézus megkeresztelésének a napja

A vízkereszt második története szerint, Jézust, a Jordán folyó vizében keresztelte meg, Keresztelő Szent János. Jézus ettől kezdve tanított. Kezdetben a keleti egyház - a középkortól a nyugati egyház is -, e napon vizet szentel.

3. Jézus csodatétele

Az ünnep harmadik evangéliumi története Jézus első csodatétele. Jézus a kánai menyegzőn édesanyja kérésére borrá változtatta a vizet, és ezzel kinyilvánította isteni erejét. 

Házszentelések

Ilyenkor került sor a házszentelésre is. Rendkívüli jelentőséget tulajdonítottak a szentelt víznek. Ezzel hintették be azokat, akik útra keltek, a gyermeket váró asszonyokat, a vajúdó nőket, az újszülötteket, a lakodalomba indulókat, a haldoklókat és a halottakat is. A magyarság körében még szokás volt a szenteltvíz hazavitele is, melynek gyógyító hatást tulajdonítottak. Az utóbbi években előtérbe került ismét a házszentelés hagyománya.

Vízkereszt és az időjárás

  • A vízkereszthez is kapcsolódik időjárás-jóslás is, eszerint ha január 6-án hideg volt, esetleg havazott, akkor úgy tartották hamar megjön a tavasz.
  • Ha olvadt – azaz csurog az eresz – az hosszú telet jelentett.
  • Ha fagy akkor még ennél is hosszabb, azaz sokat várhatunk arra, hogy kitavaszodjon.
  • Régen leginkább annak örültek, ha január 6-án, vízkereszt napján fújt a szél, mert az jó termőidőt, szerencsés évet jövendölt.
  • A vízkereszt ünnepéhez kötően a magyarság körében különböző népszokások alakultak ki. Szokás volt a szenteltvíz hazavitele, melynek gyógyító hatást tulajdonítottak: pl. megitatták az állatokat, magukra locsolták, a bölcsőre hintették vagy a ház akár földjét is meglocsolták vele.
  • Az ünnephez kötődő szokások közül ma már csak leginkább az él, hogy ekkor szokás leszedni a karácsonyfát.

 

UMFT