Kányádi Sándor: Új esztendő

 

 

 

 

 

 

 

 

Kányádi Sándor: Új esztendő

Új esztendő, új esztendő,

nem tud rólad a nagy erdő,

sem a hó alatt a határ,

sem a határ fölött szálló

árva madár.

Új esztendő, új esztendő,

nem volt a nyakadban csengő,

nesztelenül érkeztél meg,

lábad nyomát nem érezték

az ösvények.

Csak a hold, az elmerengő,

csak a nap, az alvajáró,

jelezték, hogy újra megjő

éjfélkor az esedékes

új esztendő.

Csak mi vártunk illendően,

vidám kedvvel, ünneplőben,

csak a népek vártak téged,

háromszázhatvanöt napi

reménységnek.

 

UMFT