Heti mesénk főhőse Mátyás király

Mátyás hagyatéka a magyar művelődéstörténetben

 

Hunyadi Mátyásnak kiterjedt hagyatéka él a magyar közművelődésben. A legismertebb a Corvina könyvtár, melynek ma 216 fennmaradt kötetéről tud a kutatás. A korabeli ferences építészet, szerte az országban őriz Mátyás korabeli emlékeket, melyek közül a Szeged-alsóvárosi, Kolozsváron a farkas utcai református és a nyírbátori gótikus templomot lehet említeni. Bár palotái romba dőltek a török háborúk alatt, az újjászülető visegrádi palota már méltó reprezentánsa korának.

Egy 16. századi oklevél hátlapjára írták ezt a bejegyzést: „Meg holt matias király s el költ az Igazsagh.” A magyar (és számos külföldi, elsősorban délszláv) néphagyományban Mátyás igazságos király; számos monda, mese fűződik nevéhez ebben a témában.

Az „igazságos Mátyás” legendája több forrásból fakadt. A jelek szerint maga az uralkodó is terjesztette, de az igazságos uralkodó képe általában is beletartozott a humanizmus ideológiájába. A Mátyás-mesék sok részlete jóval korábbi mondák, mesék átvétele, alkalmazása erre a korra. Az álruhában informálódó, majd igazságot tevő uralkodó különösen régi vándormotívum, Magyarországon először valószínűleg Nagy Lajos személyéhez kötődött.

A Mátyás királyról szóló mesék által már gyermekkorban megszerethetjük a magyar irodalmat és felkeltik érdeklődésünket történelmünk iránt is.

 

 

UMFT