A Művelődés Háza és Könyvtára
Könyvtári Intézményegység
Stratégiai Terve
Sárospatak, 2014. november 14.
Sárospatak jellemzése
A város Borsod-Abaúj-Zemplén megye észak-keleti részén, a fővárostól 250 km távolságban helyezkedik el. Megközelíthetősége Miskolcig az M3-as autópályán, majd a 37 sz. főközlekedési úton. Vonatközlekedés a főváros irányába biztosított, szerencsi vagy miskolci átszállással.
A város lakossága a 2011. évi népszámlálási adatok alapján 12991 fő. (KSH adatok) Ez a korábbi 2007-2013. Sárospatak város komplex városfejlesztési stratégiájában közölt adatokhoz képest közel ezer fő csökkenését mutatja. Az észak-kelet magyarországi tendenciákkal egyezően a város népességére az elvándorlás és az elöregedés jellemző.
A közművelődési, könyvtári és közgyűjteményi feladatokat ellátó intézmények is változatos formában vannak jelen a város életében. Sárospatak Város Önkormányzatának fenntartásában működik A Művelődés Háza és Könyvtára, melynek működtetésével biztosítja az önkormányzat az 1997. évi CXL. Törvényben leírt kötelezettségeit. Az intézmény magában foglalja a klasszikus művelődési ház, városi könyvtár és a mozi feladatokat ellátó egységeket. Az intézmény feladatköre 2010-ben bővült az Újbástya Rendezvénycentrum és a hozzá tartozó Vízikapui Szabadtéri Színpad működtetésével.
A város könyvtári egységeinek száma és fenntartói köre is az oktatási intézményekhez hasonlóan változatos. Könyvtári egység működik a városban:
- a Református Kollégium Nagykönyvtára
- az Eszterházy Károly Főiskola Comenius Kara Könyvtára
- a Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény Könyvtára
- A Művelődés Háza és Könyvtára,
de az alap- és középfokú oktatási intézményekben is elérhetők a könyvtári szolgáltatások.
A Művelődés Háza és Könyvtára bemutatása:
Alapításának időpontja: 1953. július 1.
1983-tól a Makovecz Imre által megálmodott A Művelődés Háza első emeleti szintjén 640 m2 rendezkedhetett be a Városi Könyvtár. 1985-től a Városi Könyvtár 16 község vonzáskörzeti központjaként rendszeresen segíthette a községi könyvtárak állományalakító, olvasó-, és rendezvényszervező munkáját.
A vonzáskörzeti feladatok megszüntetésével, a községi könyvtárakkal a rendszeres kapcsolat megszakadt. Munkájukhoz csak esetenként kértek segítséget. A Városi Könyvtár dokumentumállománya tovább gyarapodott. A külön gyűjtemények kialakítására került sor (zenei, helyismereti, gyermekrészleg). Az intézmény színvonalas helytörténeti kiadványokat jelentetett meg. A hátrányos helyzetű és megváltozott képességű olvasók (idős, beteg és gyengén látók) számára az esélyegyenlőség biztosítása érdekében különleges szolgáltatásokat (öregbetűs és hangos könyvek kölcsönzése) vezettünk be. 1998-ban új fejezet kezdődött a könyvtár történetében. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Soros Alapítvány, a Nemzeti Kulturális Alapprogram és a Széchenyi Terv pályázatokon nyert támogatás felhasználásával - a régióban egyedül - valósult meg a virtuális olvasóterem. A felnőtt részlegben elhelyezett hat multimédiás számítógépen, a könyvtár nyitvatartási ideje alatt a regisztrált olvasók térítésmentesen internetezhetnek. Lehetőség nyílt az Országos Dokumentumellátó Rendszer, a könyvtárközi szolgáltatás rendszeres igénybevételére is. 2002-ben a Külügyminisztérium támogatásával – a régióban egyedül – EU-s külön gyűjtemény létesült. Az állományrészben fellelhető dokumentumok az Európai Unió iránt érdeklődők számára kölcsönözhetők, kutathatók. Könyvtárszakos egyetemi, főiskolai hallgatók könyvtári gyakorlásának színhelye is az intézmény.
A Zrínyi Ilona Városi Könyvtár a 244/2003 (XII. 18.) sz. Korm. rendelet alapján a zempléni régió egyik kistérségi központja lett. A 65/2004. (IV. 15.) sz. Korm. rendelet alapján a kistelepülések könyvtári ellátásához már pályázati lehetőséget is biztosított. A Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulás könyvtári projektjének sikeres megvalósítása ennek bizonyítéka. Rendszeres segítségnyújtással a kistérség 15 községi könyvtára működőképessé vált. Sárospataki ellátási körzethez tartozó könyvtárak:
Bodrogolaszi, Erdőhorváti, Györgytarló, Háromhuta, Hercegkút, Kenézlő, Makkoshotyka, Olaszliszka, Sárazsadány, Tolcsva, Vajdácska, Vámosújfalu, Viss, Zalkod
A kistérségi társulásban bekövetkezett változások és a törvényi szabályozások értelmében 2013-tól a KSZR keretében folyatódik ez a hatékony, sokoldalú tevékenységet magába foglaló munka. (Dokumentum beszerzés, integrált könyvtári rendszerben való rögzítése, rendezvények szervezése, lebonyolítása, szakmai segítségnyújtás.)
2008. január 1-től az Önkormányzat döntése értelmében létrejött A Művelődés Háza és Könyvtára, a Zrínyi Ilona Városi Könyvtár és A Művelődés Háza összevonásával. A hatékony együttműködésnek köszönhetően a könyvtár és a művelődési ház kultúrát közvetítő és népszerűsítő szerepe kiemelkedő a térségben.
A feladat ellátásához a személyi feltételek adottak 5 főállású nyolc órában és 1 főállású négy órában dolgozó könyvtáros személyében.
Könyvtári állományegységek száma: 69431 dokumentumegység
Látogatók száma: 34342 fő
Rendezvények: 136 alkalom (felnőtt és gyermek)
(2014. évi novemberi adatok)
A Művelődés Háza és Könyvtára épülete 1983-ban épült. Az elmúlt 31 év történései jól láthatóak az épület külső és belső környezetében is. A külső környezet már megújult (Makovecz–tér), bízunk a belső környezet jövőbeni megújulásában is. Ugyan a TIOP 1.2.3-08/1 pályázat keretében világítás technikai és informatika-fejlesztés valósult meg, a könyvtár belső környezetének felújítása is szükségszerű lenne.
Sárospatak város kulturális fejlesztésének stratégiai célja a következő pillérekre épül:
- A lakosság számára nyújtott kulturális szolgáltatások és kulturálódási lehetőségek települési szintű fejlesztése, a hozzáférhetőség javítása.
- A közösségi élet színtereinek és szervezeti formáinak bővítése, az állampolgári kulturális aktivitás támogatása, szervezeti formák és korosztályi megkötések nélkül.
- Az információ áramlásának minden irányú fejlesztése, az információkhoz való hozzájutás szervezeti és technikai fejlesztése.
- Sárospatak város átfogó célja a kulturális fejlesztések területén az erőforrások hatékonyabb kihasználása, szakmai koordinációja. Mindez történik annak érdekében, hogy a település lakosai széles körben hozzáférjenek a város kulturális hagyományai és jelenlegi értékteremtő munkájának eredményeihez. Továbbá, hogy Sárospatak, mint történelmi, kulturális és közösségi érték egységes értelmezésben, képben jelenjen meg hazánk és a nemzetközi közvélemény előtt. Mindezekkel hozzájárul ahhoz a hosszú távú célhoz, hogy Sárospatak élhetőbb környezetet biztosítson az itt lakók számára, továbbá hozzájárul a városban élő népességszám csökkenésének megállításához.
- A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény értelmében ezt a feladatot az önkormányzatoknak kell ellátniuk. Az ellátás módja azonban széles körben meghatározott.
Sárospatak ma „könyvtári nagyhatalom”. A különböző fenntartású könyvtárakról, azok működéséről, szolgáltatásairól és helyben található könyvritkaságiról csak kevesen tudnak. Ezen értékek bemutatása, a helyiekkel való megismertetése több, könyvtárak együttműködésével megvalósuló programmal érhető el. Az olvasóvá nevelés az intézmények által közösen szervezett akciókkal erősíthető. Szükséges a könyvtárak közötti hatékonyabb párbeszéd kialakítása. A könyvtári tartalmak digitális hozzáférhetőségének javítása mellett a könyvtárak nyilvánosság előtti szélesebb és gyakoribb jelenléte is indokolt.
A városi stratégiát megalapozó kérdőíves felmérésből kiderül a könyvtári szolgáltatások tekintetében a folyamatosan biztosított új könyvek az elvárt kívánalmak között első helyen szerepelnek, másodikként jelölik a ritkaságokat, különleges példányokat, és harmadik funkció, amit leginkább elvárnak a könyvtártól, hogy tanulási helyszínéül szolgáljon.
Sárospatak város kulturális stratégiája a város valamennyi szervezetével foglalkozik. A fenntartó 127/2014.(V.30.) KT határozatával a városi stratégia elfogadásra került.
Ezért is éreztük szükségesnek jelen Könyvtári Stratégia Terv megalkotását.
A Művelődés Háza és Könyvtára
Könyvtár Stratégiai Terve
A Könyvtár stratégiai tervének meghatározásakor figyelembe vettük az 1997. évi CXL. törvényt, valamint a könyvtári terület 2014-2020 közötti időszakára megfogalmazott EMMI stratégiát. Figyelembe vettük továbbá a könyvtár helyét, feladatát, szerepét a nyilvános könyvtári ellátásában.
A Művelődés Háza és Könyvtára Stratégiai Terve meghatározza a könyvtár jövőbeli szolgáltatás- és minőségpolitikáját. A stratégia a jövőalkotás eszköze. Célja az intézmény hosszú távú célkitűzéseinek és szándékainak rögzítése, illetve ezeknek a céloknak a megvalósításához szükséges cselekvési program kialakítása.
A célok meghatározása szempontjából fontos a jelen helyzetkép meghatározása az alábbiak szerint:
Erősségek
A Könyvtár a nyilvános könyvtári ellátási rendszer része, a lakosság könyvtári ellátása biztosított.
Egyedi rendezvények, melyek új látogató réteget alakítottak ki. (Kreatív Varázssziget, Ünnep játszóházak, Baba-Mama klub, irodalmi teadélután, kortárs Író-olvasó találkozók, Nyári tábor szervezése, Könyvtári éjszaka, Könyvterasz, Gasztrokaland a könyvtárban)
Az intézmény aktív szereplője a város közművelődési életének, a leglátogatottabb kulturális tér.
A településen az emberek igénye az olvasás iránt bíztató, nem tapasztalható csökkenés a kölcsönzések tekintetében.
Az olvasóvá nevelés már egészen kis korban (Baba-Mama klub) elkezdődik.
A költségvetés támogatja az állománygyarapítást.
A könyvtár igyekszik a Nemzeti Kulturális Alap által támogatott pályázati források kihasználására. (Márai programban való részvétel, könyvtámogatási program, szakfolyóiratok, határon túli kiadványok)
A város önkormányzata gondoskodik az intézmény fenntartásáról.
A munkatársak döntő része szakképzett.
A dokumentumállomány folyamatos gyarapítása és feltárása biztosított.
A számítógépes feldolgozottság a könyvek, DVD-k, CD-k tekintetében közel teljes.
Az internet elérhetőség szolgáltatásként biztosított.
Korszerű, integrált könyvtári szoftver használata.
Számítógépes kölcsönzés, online katalógus.
A könyvtár szolgáltatásainak jó része elérhető az interneten.
Rendezvények, vetélkedők, író-olvasó találkozók, kiállítások, melyek az olvasás, az irodalom és a kultúra népszerűsítését szolgálják.
A könyvtár meghatározó szereplője a Sárospataki járási feladatellátásnak, központi szerepe évtizedes múltra tekint vissza.
A könyvtáros munkatársak kapcsolati tőkéje – térségi és helyi szinten – erős.
Rendezvényeink látogatottsági mutatói bíztatóak, újabb és sokszínű feladatok megvalósítására inspirálnak:
Az olvasás, mint tevékenység fontos, elsődleges szerepet tölt be a lakosság életében.
(A diagrammok Sárospatak város kulturális stratégiája során készültek)
Gyengeségek
Zsúfolt polcok, raktár hiánya.
A feladatokhoz szükséges tárgyi eszközök és technikai berendezések fejlesztését csak pályázati eszközökből tudjuk biztosítani.
A sokrétű tevékenységhez kevés a személyi feltétel, egyre korosabb a humán erőforrás.
A helytörténeti dokumentumok beszerzése nehézkes.
A könyvtár mindennapjaiban kevéssé van jelen a marketing szemlélet.
A szolgáltatások elsősorban a jelenlegi könyvtárhasználók igényeire koncentrálódnak.
Használói tanfolyamokra nagyobb az igény, mint a forrás.
Lehetőségek
A könyvtár szerepe felértékelődik.
A minőségi rendszer követelményeinek könyvtári alkalmazása.
Folyamatos pályázati aktivitás, az eredményesség növelése.
Együttműködés városi intézményekkel, civil szervezetekkel.
A gyűjtemény új médiumokkal való gyarapítása.
Új célcsoportok megnyerése.
Új szolgáltatási formák bevezetése.
Marketing szemlélet erősítése.
Az oktatás különböző szintjeinek és az élethosszig tartó tanulás támogatása.
A használókkal partnerkapcsolat kialakítása, korosztályonkénti differenciált üzenetek megfogalmazása.
Veszélyek
A működési feltételek romlanak.
A könyvtár bútorainak, berendezéseinek elavulása.
A technikai eszközök fejlesztésére, karbantartására nem jut elég forrás.
Az adminisztrációs kötelezettségek növekedése.
A technikai fejlesztésekre, működtetésükre, karbantartásukra nem kerül sor.
Időhiány az olvasók részéről, legideálisabb nyitva tartási idő megtalálása.
Az állomány rongálódása a gyenge minőségű könyvek miatt.
Jövőkép
Minőségi könyvtári szolgáltatások biztosítása minden korosztály számára korszerű szolgáltatási formákkal. Az információs társadalom, a tudásalapú társadalom alapintézménye az információt gyűjtő, feltáró és szolgáltató intézmény: a könyvtár. Szolgáltatásai iránt egyre többen érdeklődnek. Legtöbben természetesen továbbra is a különböző dokumentumok kölcsönzéséért, illetve a helyben használatért keresik fel az intézményt.
A könyvtár egy újszerű digitális térként is működik.
Nagyon sokan már így is távolról használják szolgáltatásait, honlapját, katalógusát. A könyvtár jelentős szerepet vállal az emberek közérdekű információkkal való ellátásában, az igényekhez alkalmazkodó új szolgáltatások bevezetésében.
A könyvtár teret biztosít a modern technikának, mely lehetővé teszi a távoli tartalmak gyors elérését, ugyanakkor hagyományos színtere marad, mind a színvonalas, személyes, bensőséges előadásoknak, mind az elmélyült tanulásnak.
A könyvtár váljon a széleskörű kulturális demokrácia színhelyévé, vegyen részt a társadalmi aktivitás erősítésében és a társadalmi kohézió növelésében. Nagymértékű változások következnek be a humán erőforrás területén is. A könyvtár, mint a kutatás, az oktatás, a képzés, az egyéni fejlődés és az élethosszig tartó tanulás eszköze, a gazdasági fejlődés nélkülözhetetlen alapeleme.
A könyvtár működése szempontjából továbbra is a költségvetési források lesznek a legbiztonságosabbak, de minden más lehetőséget is meg kell ragadni, hogy minél nagyobb anyagi erőforrást tudjon megszerezni különböző forrásokból.
Küldetésnyilatkozat
Átfogó cél-, és küldetésnyilatkozat:
A könyvtár tudásalapú társadalom alapintézménye, az egész életen át tartó tanulás segítője. A Művelődés Háza és Könyvtára legalapvetőbb célja:
- olvasáskultúra fejlesztése – új módszerek és programok bevezetése,
- digitális írástudás fejlesztése - felhasználóképzések formájában,
- tanulás támogatása – a digitális tananyagok hozzáférése biztosítása,
- életminőség javítása – kulturálódás lehetősége minden korosztálynak,
- körzetközponti könyvtári szerep erősítése a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer
keretén belül – ezáltal az ellátási körzethez tartozó lakosság kultúrához való
hozzájutásának biztosítása,
- otthonról is elérhető könyvtári szolgáltatások bővítése,
- a magyar és az egyetemes kultúra kincseinek megőrzése,
- a hazai és a nemzetközi információkhoz való hozzáférés biztosítása.
A könyvtári ellátásban azoknak a prioritásoknak kell érvényesülniük, amelyek a könyvtárhasználókat és a minőségi szolgáltatásokat helyezik előtérbe. Kiemelt tájékoztatást tudjon adni a környék nevezetességeiről, látnivalóiról és az aktuális programlehetőségekről.
A megfogalmazott célok érdekében a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentumok rendszeres beszerzésével, gyors feldolgozásával és könyvtári szolgáltatások magas szintű szervezésével támogatja:
Feladatok
A könyvtári szolgáltatásokban biztosítani kell a folyamatos minőséget.
Támogatni kell az élethosszig tartó tanulást, a szolgáltatások lehetőség szerinti bővítésével, fejlesztésével.
Javítani kell a környezeti és technikai feltételeket, hogy azok megfeleljenek a jelentkező új igényeknek.
A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozók, valamint a hátrányos helyzetűek (vakok, gyengén látók és mozgáskorlátozottak) ellátását kiemelten kell kezelni. A település kulturális, turisztikai értékeinek, hagyományainak bemutatása és gyűjtésének támogatása.
A helytörténeti dokumentumok teljes körű gyűjtése és a digitalizálása.
Környezeti tényezők és hatások
A könyvtárak szerepe az elmúlt években igencsak megváltozott.
Az élethosszig tartó tanulás, az átképzés központi helyévé vált a könyvtár.
Ez a funkcióbővítés a társadalom egésze számára új lehetőségként jeleníti meg a könyvtárakat, amire a könyvtáraknak a szolgáltatások bővítésével kell válaszolniuk. Megváltozott a kommunikációs és információs technológia is, a könyvtárak a használóik számára olyan információs és kommunikációs lehetőségeket nyújtanak, amelynek eredményeként lehetővé válik, hogy az éppen adott könyvtár szolgáltatásain kívül a használók egy virtuális könyvtárban barangolhassanak a világ legjelentősebb könyvtári állományai és információi között. Tanúi lehetünk annak, hogy egyre nő az ODR (Országos Dokumentum ellátó Rendszer) szerepe, melynek alapelve, feladata lehetővé tenni, hogy az igényelt dokumentumot a könyvtárhasználó minél előbb megkapja függetlenül mind az igénylő, mind a dokumentum helyétől.
A költségvetési források egyre szűkülnek, egyre nagyobb a szerepük a pályázatok által megszerezhető pénzforrásoknak, e nélkül ma már igen nehezen tudnák a könyvtárak ellátni feladatukat.
Egyre nagyobb mértékben emelkedik a könyvtárat távolról használók száma is, melyre a háztartásokban és a mobiltelefonokon igen elterjedt internet ad lehetőséget.
A fentieket levetítve könyvtárunkra, az alábbiak állapíthatók meg:
- Változnak az elvárások, új igények jelennek meg.
- Új szolgáltatási prioritásokat kell bevezetni.
- Egyre többen veszik igénybe az elektronikus információkat (korszerűsíteni szükséges a technológiát).
- Szükség van a munkatársak folyamatos képzésére, önképzésére, hogy meg tudjanak felelni a használók által elvárt igényeknek (tájékoztatás, minőségi szolgáltatás, új szolgáltatás, Internet).
- Megkeresni az alternatív forrásokat a felmerülő új, más, korszerűbb igények kielégítésére.
Célok és a fejlesztendő kulcsterületek meghatározása
Cél egy olyan könyvtárat működtetni, amely segíti a használókat, a távoli használókat és a potenciális használókat, hogy megtalálják a keresett dokumentumot vagy információt. Különös tekintettel a számukra kihívást jelentő digitális és infokommunikációs világ újdonságaira. Mind az élethosszig tartó tanulás, mind az önművelés, szabadidő eltöltés során biztosítani kell számukra a dokumentumokhoz való hozzáférés lehetőséget.
Kiemelten vonatkozik ez az ODR rendszer használatára, hiszen a használók részére csak a könyvtárközi kölcsönzés igénybevételével tudjuk biztosítani a nálunk nem elérhető dokumentumokat.
Lehetőséget kell adni a helyi és országos információkhoz való hozzájutáshoz az informatikai eszközök fejlesztésével.
A dolgozók folyamatos képzésével, továbbképzésével meg kell teremteni és fenntartani azt a tudásbázist, amellyel mindez lehetővé válik.
A könyvtár, mint a kultúra, a művelődés és a közösségi találkozások társadalmi színtere váljon a társadalom életének aktív szereplőjévé.
A könyvtári digitalizálási program keretében meg kell szervezni a digitalizálás anyagi és módszertani támogatását, növelni kell a rendszerben elérhető digitális dokumentumok mennyiségét.
A könyvtár vállaljon vezető szerepet az olvasáskultúra fejlesztésében és népszerűsítésében, és működjön együtt az oktatási, kulturális, szociális és egészségügyi intézményekkel, a családokkal, civilszervezetekkel.
Prioritások
Az olvasáskultúra és a digitális írástudás fejlesztése érdekében a könyvtár meglévő közösségi programjainak bővítése.
Az informális és nem formális tanulás támogatására az internet nyújtotta lehetőségek szélesebb körű kihasználása.
Könyvtárhasználat népszerűsítése, új olvasók nyerése.
Újabb társadalmi rétegek bevonása.
Fogyatékkal élők könyvtárhasználatának biztosítása (könyvek házhoz szállítása).
Tanulás támogatása a könyvtárhasználat népszerűsítésével.
Könyvtárhasználat népszerűsítése, új olvasók nyerése érdekében családi programok szervezése.
Az intézmények közötti hatékony együttműködés – oktatási, szociális, civil szervezetek.
Könyvtáros hallgatók, segéd-könyvtárosok részére gyakorlati hely biztosítása.
A városban található könyvtárak közötti kapcsolat erősítése.
Jobban áttekinthető, felhasználóbarát honlap létrehozása.
Az elektronikus katalógus népszerűsítése, könnyebb, akadálymentes hozzáférhetősége.
Ezen célok eléréséhez pályázati források keresése, felhasználása az elsődleges és elengedhetetlen feladat a jövőt tekintve.
Sárospatak, 2014. november 14.
Csatlósné Komáromi Katalin
igazgató