Szeptember 16. - Az ózon világnapja

1987. szeptember 16-án a sztratoszférikus ózonréteg védelme érdekében készített montreali jegyzőkönyvet több ország aláírta.  A Montreali jegyzőkönyvet 1987-ben fogadták el, de csak 1989-ben lépett hatályba. Ez az egyetlen olyan ENSZ- egyezmény napjainkban, amelyet a világ összes országa ratifikált (Magyarország 1989-ben csatlakozott).

Mi is az ózon és az ózonréteg?

Az ózon három oxigén atomból álló O3 molekula. Az ózon szúrós szagú, mérgező gáz. Standard hőmérsékleten és nyomáson halványkék árnyalatú.

Az ózon a Föld légkörében ultraibolya sugárzás hatására keletkezik. A 200 nanométernél rövidebb hullámhosszú UV-sugarak a légköri oxigén molekuláit különálló oxigén atomokra bontják. Ezek az atomok más oxigénmolekulákkal egyesülve ózont hoznak létre. Az ózonréteg a Föld felszínétől számítva nagyjából 15-40 km-es magasságban van. Az ózonréteg fontos az élőlények szempontjából, mert elnyeli a Napból érkező ultraibolya sugarakat. Az ózonréteg vastagságára a Dobson-egységet (DU) használják. Egy Dobson-egység azt jelenti, hogy a légkör egy 1 négyzetcentiméter alapterületű levegőoszlopára 2,69×1016 ózonmolekula jut. A sztratoszférikus ózonréteg átlagosan 300 dobson tesz ki és vastagsága eltérő. „Ózonlyuk” akkor jelenik meg, hogy az ózonszint 220 Dobson-egység alá csökken.

Amióta életbe lépett a montreáli jegyzőkönyv, és betiltották a klorofluorokarbonok használatát, azóta az ózonpajzs elvékonyodása megállt. Amennyiben a környezetvédelmi intézkedések folytatódnak, akkor az antarktiszi régióban 2065-re, az északi sarkvidéken 2050-re helyreállhat az ózonréteg vastagsága.

 

UMFT